Szigorodó feltételek és piaci átrendeződés a munkaerő-kölcsönzői szektorban

A munkaerő-kölcsönzői piac jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban. A 2024 elején életbe lépett szigorúbb törvényi szabályozás komoly kihívások elé állította a szektorban működő vállalkozásokat. Az új előírások teljesítésére június 30-ig kaptak haladékot azok a cégek, amelyek meg kívánták tartani minősített státuszukat. A legjelentősebb módosítás a létszámkövetelmény volt, amely szerint a munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszámának el kell érnie a legalább 1000 főt, és ezen belül minimum 500 magyar állampolgárságú foglalkoztatottat kell alkalmazni.

Ez a feltételrendszer komoly átrendeződést hozott a piacon. Több vállalat fúzióval próbálta teljesíteni a kritériumokat, míg mások nem tudták határidőre teljesíteni az elvárásokat. A minősített munkaerő-kölcsönző cég státusz megtartása kulcsfontosságú azoknak a vállalkozásoknak, amelyek harmadik országbeli munkavállalókat szeretnének egyszerűsített eljárásban Magyarországra hozni. A szigorítások előtt mintegy 25-30 ilyen cég működött a hazai piacon, ez a szám azonban most várhatóan csökkenni fog.

A minősített státusz megszerzéséhez és megtartásához számos feltételnek kell megfelelni. Ilyen például a megfelelő törzstőke, a HR szolgáltatást nyújtó dolgozók szakképzettsége, az átlátható tulajdonosi szerkezet és a biztos üzleti háttér. Emellett fontos szempont, hogy ne legyen folyamatban hatósági eljárás a cég ellen. Az év elején módosított idegenrendészeti törvény még szigorúbbá tette a külföldi munkavállalók behozatalát, több szűrőn kell megfelelniük az ide érkezőknek.

További kihívást jelent a cégek számára az az előírás, hogy az állományba kerülő új munkavállalók legalább 30 százaléka magyar, illetve Magyarországgal szomszédos országból származó ukrán vagy szerb állampolgár kell, hogy legyen. Ez a szabály különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a munkaerő-kölcsönzőket, amelyek főként külföldi munkavállalók közvetítésére specializálódtak.

Érdekes jelenség a piacon, hogy sok kölcsönzött magyar munkavállaló végül a partnercégek saját állományába kerül. Ez természetesen büszkeséggel tölti el a munkaerő-kölcsönzőket, hiszen visszaigazolja munkájuk minőségét, ugyanakkor nehezebbé teszi számukra az 500 fős magyar kvóta teljesítését. Ez a tendencia jól mutatja a munkaerő-kölcsönzés kettős szerepét: egyrészt rugalmas foglalkoztatási formát biztosít, másrészt sokszor átmenetet jelent a tartós foglalkoztatás felé.

A minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elvesztése jelentős következményekkel jár. Bár a cégek a már behozott külföldi munkaerőt továbbra is foglalkoztathatják a munkavállalók tartózkodási engedélyének lejártáig, új munkavállalókat nem hozhatnak be, amíg nem teljesítik újra a feltételeket. Fontos tudni, hogy azok a vállalkozások, amelyek megpróbálják kijátszani a rendszert, két évig nem pályázhatnak a minősített státuszra.

A minősített státusz egyik előnye a gyorsított közvetítési eljárás lehetősége. Ha a munkaerő-kölcsönző jelzi a létszámigényt a területileg illetékes munkaügyi központnak, és 7 napon belül nem tudnak kiközvetíteni megfelelő munkaerőt, akkor a kölcsönző cég megkezdheti a toborzást külföldről, a jogszabályban meghatározott országokból. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a külföldi munkaerő behozatala valóban csak akkor történjen meg, ha az adott munkakörre nincs hazai jelentkező.

A munkaerőpiac jelenlegi helyzetében különösen előnyös lehet a munkáltatók számára, ha minősített munkaerő-kölcsönző partnerrel dolgoznak együtt. Gyakran előfordul, hogy egy együttműködés belföldi kölcsönzéssel indul, majd később, a piaci tendenciáknak megfelelően kiegészül külföldi munkaerő iránti igénnyel is. Ebben az esetben nagy előnyt jelent, ha a partner már rendelkezik minősített státusszal, és bármilyen munkaerőigényt ki tud elégíteni.

A törvényi változások és a szigorúbb feltételrendszer célja egyértelműen az, hogy csak a valóban megbízható, stabil háttérrel rendelkező munkaerő-kölcsönzők hozhassanak be külföldi munkavállalókat az országba. Ez hosszú távon hozzájárulhat a szektor tisztulásához és a szolgáltatások minőségének javulásához, még ha átmenetileg kihívásokat is jelent a piaci szereplők számára.